- Fél év. Hat hónap. Száznyolcvanvalahány nap, rengeteg óra, megszámlálhatatlanul sok perc. Nagyon sok minden történhet ennyi idő alatt, és aktuális interjúalanyommal történt is. Pannit... szólíthatlak Panninak, ugye?
- Persze.
- Köszönöm, szóval Pannit kérdezzük a hogyanokról és a miértekről, illetőleg arról, hogy tulajdonképpen mindent összevéve: mi a helyzet?
- Minden rendben, jól vagyok, köszönöm az érdeklődést.
- Milyen érzés fél évesnek lenni?
- Remek. Elmúlóban van a kezdeti hónapok bizonytalansága, tovatűnőben az öthónaposság a maga nyűgjeivel, bajaival, ez az egész félévesség olyan friss, üde, és ugyanakkor kézzelfoghatóan konkrét.
- Pompás. Mi a helyzet a mozgáskultúra fejlődéssel?
- Szerénység nélkül állíthatom, hogy az ide-oda forgás remekül megy, a kézhasználat gyakorlatilag professzionálisnak tekinthető, beszéljünk akár pofonról, pillepalack-kezelésről vagy valami kicsit valahonnan kipiszkálásról, az ülés is egész jól alakul, a mászás az, amin még bőven van mit dolgozni.
- Csupa jó hír. Hogy halad a vokalizáció?
- Tulajdonképpen a tervek szerint, a hebletyelés és a sikoltozás rutinszinten megy, mostanában dolgozom olyan újabb technikák elsajátításán, mint például a röfögés, a brüttyögés, illetve a hörgés.
- Értem. Mi a helyzet a táplálkozással?
- Az eddigi anyatej és tápszer vonalat megtartva kísérleti jellegű teszteléseket végzünk a gyümölcs- és zöldségpépek egzotikus világában, és azt kell mondjam, hogy egy-két vakvágánytól eltekintve sikerrel. Az elfogyasztott mennyiségek kapcsán néha van némi nézeteltérés a szülőkkel, de hát tudjuk, hogy milyenek a szülők...
- Apropó, szülők. Hogy halad a nevelés?
- Tulajdonképpen elégedett vagyok, bár néha megmakacsolják magukat, de alapvetően együttműködőek, a jelentős kérdésekben mindig sikerül zöldágra vergődni. Némi fortéllyal általában sikerül úgy intézni az ügyeket, hogy azt higgyék, ők hozták a döntéseket, és az ő akaratuk érvényesült.
- Ez vicces lehet.
- Valóban az. Illetve nem csak ez, ők maguk is azok, ilyen viccesfélék. Jó fejek, bírom őket.
- És ez így is van rendjén. Az időnk lassan lejár, egy kérdésre maradt időnk, az pedig a jövő. Mik a terveid az elkövetkezendő hetekre, hónapokra?
- ...
- Panni. Panni!
- hnymny...
- Ó. Elaludt. Akkor nem is zavarunk tovább, szép álmokat, a jövőre vonatkozó terveket pedig majd megtudjuk legközelebb...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Trotter 2010.05.06. 11:20:17
Várjuk a Hét hónapos beszámolót!
Kopiaköpcös 2010.05.26. 10:04:39
zom 2010.05.27. 14:24:28
Kopi: csülkös pacal az valójában, a köröm kicsúszik a kis kezéből még.
fair 2010.06.07. 09:29:03