Áldott jó ember. Így emlegeti mindig a neje, ha színt kell vallani, áldott jó ember az én Ferim. Nem, nem iszik, csak ünnepekkor, de akkor is csak egy-két pohárkával. Amit megígér, be is tartja. Lehet rá számítani. Ha letörik, meghegeszti. Felfúrja. Dekopírhoz is ért, persze. Áldott jó ember.
Csak van ez a fura heppje a dinnyékkel.
Feri rítusként kezeli a vásárlandó dinnye kiválasztását. Apáról fiúra száll a tudás, mondja mindig, Öcsit is próbálja tanítgatni, de Öcsit nem érdekli, de nem baj, majd ha érett férfi lesz, rájön, milyen fontos, mondja mindig Feri.
Először csak körbejárja a karámot, mint valami matador, méregeti a mit sem sejtő gyümölcsöket, aztán közelebb oson, és lecsap. Beveti az összes érzékszervét, néz, tapogat, hallgat, szagol, titokban néha meg is nyal. Kopogtat, sárga foltot vizslat, rátapadt földet morzsolgat, szármetszetet elemez. Soha nem lékeltet, rangon alulinak tartja, hisz lékeléssel a hülye is tud dinnyét venni, ugye. Mindig megkérdi az árust, hogy honnan származik a termék, ha megkapja a választ (csányi például), visszakérdez, hát akkor nem görög? és hahotázik a saját viccén. Az árusok illedelmesebbje heherészik, Kinga meg Öcsi unja, és égőnek tartja, Feri védjegynek érzi, és ragaszkodik hozzá. Érted, hát akkor nem görög?!?
Otthon nem győzi dícsérni, megint milyen jó dinnyét választottam, ugye, az ízetlen fehér héjig kieszi, magot tesz el, hogy majd kicsíráztatja, és a balkonládába lesz nekik is, kár, hogy csak reggel süt oda a nap. Ha kásás, akkor dícséri, milyen jó lédús, ha éretlen, akkor a harsogósságát méltatja, semmiképp nem lehet rossz dinnye, amit ő választ. Ha mégis ehetetlen, este kilopódzik, kifaragja a dinnyét és lehúzza a vécén, és tüntetőleg elől hagyja a héjat. Nem tudtam megállni este, kijöttem, és befaltam azt a jó kis dinnyét, hát sajnálhatjátok, hogy nem maradt. Na majd holnap kerítek egy jót megint.
Ha nélküle vesznek, vérig sértődik, tüntetőleg nem eszik belőle. Esetleg megkóstolja, de biztosan a kukába köpi, na, ezt se én választottam, mi anyukám.
Amúgy áldott jó ember. Nem iszik, tényleg.
Csak van ez a fura heppje.
A dinnyékkel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vamikiva _________________ elhallgatom.freeblog.hu 2009.07.15. 23:33:02
c{o}ffee 2009.07.18. 16:55:03
Pokember - a seggemből, mint minden rendes Póknak 2009.07.20. 14:34:09
zom 2009.08.05. 15:11:07
DanZi 2009.08.06. 01:51:31
Dinnyevétnek tudós ura.
Hazafele innen-onnan,
válogat a zöld vadonban.
Zöld istálló, piros széna,
Ismerős már ez a szcéna.
Csikók lakják: minden rendben,
De ha lovak, köpd ki csendben.