Érdemben nem fogom gazdagítani a vicces társaságban bátran elsüthető, onokáknak okulásul elmesélhető, vagy bármiféle gondolati reakciót gerjesztő - úgymond irodalmi értékkel bíró - bejegyzések sorát, csak elnézést kérek azoktól, akik bizonyos rendszerességgel idelátogatnak, és feszt azzal szembesülnek, hogy lfszse nincs már megint, de írási hajlandóságom szórványosan rügyezik, ezen kívül mindenféle projektek vannak.

Ezekről majd bővebben, a maguk idejében.

"...elnézést kérek azoktól, akik..."

[zom]

Magamtól idézek, ekkora raj csávó vagyok egyébként.

A gnocchik fővés közben pogóznak.

A duda sokkal közelebb van a kormányhoz, mint az egyezményes köszönőjelként használt vészvillogó gombja, így nem meglepő, hogy sokan többször használják az előbbit, mint az utóbbit. Már csak kényelmi okokból is.

A magyar érdekeltségű sportközvetítések szuperközeli lassított felvételei új világot nyitottak meg a példás precizitással artikulált bazmegek világában.

Bár kevesen tudják, de a beszélt magyar nyelvben minden szó "h" betűvel kezdődik. Ezek jelentős arányban néma "h"-k.

A gyümölcsnap nem a kalóriákról vagy a gyomornedvekről, hanem az alázatról szól.

Egy mosoly eredetiségéről az árulkodik leginkább, ha az, akinek szánták, valamiért elfordul. Ha őszinte volt, elhalványul, ha talmi volt, leesik.

Ha 32 év folyamatos munkaviszony után egyik napról a másikra kirúghatnak egy embert, akkor az tényleg válság. Nem csak gazdasági.

Rackletten mindent lehet sütni. Sőt, minden finom is lesz.

Ma cukkínit vásároltam.

Mandarint is.

Ezen felül levelet írtam a BRFKnak (mit levelet, fogalmazást, "Szegény vidéki gyerek esete Tóth Mari a buszsávval" témában), lottót töltöttem ki, találkoztam egy Fruzsi nevű trikós tacskóval, rosszat álmodtam, végigküzdöttem Utgarde Keep-et, egy kisebb plasztikai műtét után visszakaptuk Frodót (vagy Fridát, ez az új fejlemény) kapcsoltam kettesből hármasba (annak a hangját szeretem a legjobban, THUM, valami ilyesmi), a bankautomata benyelte a vadiúj kártyámat, gondolkodtam egy kicsit a régi időkről, és elhatároztam elterveztem, hogy blogot is fogok írni.

Mozgalmas egy nap.

Ha minden megírnék, ami történt, meg amit még gondoltam mellé, simán kijönne egy regény belőle.

"Kedd".

Ez lenne a címe.

  Vagy inkább "Keddem regénye". Még eldöntöm, ha megírom.

Nem vagyok nagy bolondja a blogos-felkérős-piramisos játékoknak. Valahogy olyan izék.

HAri nemrég betámadott egyel. Megtisztel ezzel, mondanom sem kell.

(Nagy nehezen sikerült megtalálnom, hogy Playmatenevű ismerősöm is keresett már hasonlóval egy évvel ezelőtt, és én meg bunkó mód nem írtam, úgyhogy most többszörös igényt kell kielégítenem.)

Könyves.

Mondd meg mit olvasol, megmondom ki vagy. (Részben nagyon igaz, részben nagyon nem igaz. Nem mindegy, hogy valamilyen vagy, és magadhoz keresel olvasnivalót, vagy valamilyen szeretnél lenni valamilyennek akarsz látszani, és az ahhoz passzoló könyvekkel rakod tele a polcot. Meg ugye ott vannak az alkotók, akiket éppen divat olvasni. Sikkszépirodalom. Meg az is megesik, hogy keresed magadat egy íróban, de el kell olvasnod tőle pár könyvet, mire biztosan megállapítod, hogy fos számodra ő valahogy nem az igazi. Na meg a jó öreg 'jó könyvet, jó időben' effektus, olvasd korán a Kisherceget, mint én, és egy életre fog semmit jelenteni számodra, olvass szerelmes regényt szakítás után, olvass horrort áramszünet előtt. Mindegy is mit. Csak olvass.)

Jó téma.

Tartalmas téma.

Meg is írom azon nyomban, amint lesz ihletem. Pelevin, Vonnnegut, Pratchett, Glen Cook, Esterházy valamint egyéb remek alkotók megemlítése várható.

Mongyuk nem is csak az ihlet, hanem a gáz is, hideg van itt a számítógépes sarokban, kezem lábam lefagy. Tavasszal újra jelentkezem.

Lehet, hogy hamarabb.

Na BUÉK mindenkibe!

Ünnepek alatt ritkán blogolok, mint az megszokott, de az érdeklődő  és hűséges olvasók számára íme néhány infó, tanács és jókívánság.

Info#1: az S dimenzióban vészeljük át az évváltással járó traumákat, elég kellemes.

Info#2: töltött káposzta, sör, Friday Night Lights. Így telt a szilveszter. Szembeszállunk a konvenciókkal, bármik is legyenek azok.

Tanács#1: Óvatosan a csúszós utakon!

Tanács#2: Ne egyetek mosatlan gyümölcsöt!

Jókívánság#1: Minden jót 2009re!

Jókívánság#2: Mivel a minden jó átalában nem jön magától, hanem tenni is kell érte, ezért kívánok jó meglátásokat, megfelelő tetteket, és jókor mondott jó mondatokat, hogy jól alalkuljanak a dolgaitok.

Vivát!

Holnap reggel befaragom a fát.

Addig is mindenkinek Boldog Karácsonyt.

Update (2008/12/25): A talp nem lett meg, úgyhogy végül nem befaragtam, hanem beástam. Durva, mi?

Amúgy kaptam egy csomó minden jót, és sok rántott húst is ettem.

Egyszóval minden rendben.

Tovább csiszolódik a blog.hu (nemtom mi lesz a vége, "talán fogpiszkáló, ha el nem baszom", ahogy a régi viccben is mondja az öreg bácsi), mostantól csak a belépett felhasználók tudnak kommentezni. Ebből kifolyólag én például igen, meg akinek blog.hu-s blogja van, az is igen, az előző két kategóriába nem tartozó többiek meg nem.

Pazar, mi?

Közösségi hálót építenek állítólag, nem lesz névtelen komment, nem lesz flame (mongyuk nálam eddig se volt), nem lesz spam, csak béke lesz, nagy közösség, füves ci  kettőnegyvenes kenyér, szeretet és kumbaja.

Aki olthatatlan vágyat érez, hogy mégis hozzátoldjon pár gondolatot az irományaimhoz, az regisztrálhat a blog.hu-n, a többiek meg várjanak türelemmel, érik a költözés a másik helyre, ahol lesz nagy jó.

Mongyuk ide is költöztem, úgyhogy az már a mégmásik hely lesz.

Csupa kaland egy ilyen blogüzmeletetés.

1. Crowd surf-öltem már olyan tömegen, ami az én nevemet skandálta.

2. Három szakmáról van papírom.

3. Fejjel, sarokkal, jobbal, ballal is szereztem már gólt.

4. Másztam már ki feje tetején álló autóból úgy, hogy ki kellett rúgnom a hátsó szélvédőt.

5. Van Vámos Miklós által aláírt elismerő oklevelem.

6. Kísértem már hazáig egy vak lányt.

7. Pisiltem a Dunába az Árpád-hídról.

8. Van 410 ismerősöm a wiw-en.

9. Készült rólam videófilm.

10. Van egy nyelvvizsgám. (Csak alapfokú.)

11. A lecsóm messze földön híres.

12. Voltam már az FC Barcelona stadionjában.

13. Találtam már ötezrest a Tesco-ban.

14. Bringáztam körbe a Velencei tavat.

15. Már megtaláltam életem párját.

16. Volt már pókerem.

17. Volt problémám a rendőrséggel köztéri firkálásból kifolyólag.

18. Voltam már top8 Magic Nemzetin.

19. Felejtettem már jeggyűrűt öltözőszekrényben.

20. Borítottam fel karácsonyfát.

21. Jó vagyok romantikus leánykérésben, pedig csak egyszer próbáltam.

22. Van egy 71. szintű hordás paladinom.

23. Az általános iskolában az összes osztálytárs csaj emlékkönyvébe rajzoltam.

24. Vesztegettem meg rendőrt.

25. Több ízben eljátszottam a Csillagszemű Juhászt, zenés darabban.

26. Megköszöntem már a szüleimnek, hogy úgy neveltek, ahogy.

27. Véletlenül gyújtottam már fel temetőt.

28. Egyszer belolvasták egy sms-emet a tévében.

29. Ültem a Dragon Khan-on.

30. Csináltam egy csomó hülyeséget, de igyekeztem mindig jó emberként élni.

31. Ma kellemesen sokan felköszöntöttek, amit mindenkinek köszönök szépen.

Nem teljes a lista, de hát ha harmincegy, akkor harmincegy.

Emlékeim szerint sose hittem a Mikulásban.

Profán, mi?

(Beírtam ezt a mondatot, aztán rákerestem a google-ban a profánra, hogy pontosan mit is jelent, nehogy hülyeséget írjak. Mekkora álművelt pozőr vagyok, mi? Sok szót ismerek, de nem mindről tudom, mit jelent. Nem én vagyok az egyetlen. De legalább én bevallom.)

Át is fogalmaznám.

Nem emlékszem olyanra, hogy valaha is hittem volna a Mikulásban.

Már a legkorábbi emlékeim is ilyesmik ebben a témában, hogy Métábán hülyén áll a hat számmal nagyobb ruha, foszlik a vattaszakálla, de a hangjáról és a piaszagról simán meg lehet ismerni, meg minek írjak a Mikulásnak levelet az Északi Sarkra, ha úgyis anyukám veszi meg a csomagot a Boriboltban. Az egész mítosz köré kerekített repülő szános, kéményenbemászós, a világösszesgyermekének sztori is több sebből vérzett, nem igazán fért bele a vilégképembe az egész ügy a titkos bázissal meg a játékkészítő manókkal együtt.

Már akkoriban is vágott az eszem, mint a borotva.

A szüleim se nagyon erőltették az a csizmakirakós, virgácsotkapszharosszleszel vonalat, ami miatt nem tudom elítélni őket, csak azon csodálkozom, hogy Földhözragadték között (szerinted hallotam gyerekkoromban a Fogtündérről?) hogy fejlődhetett ki bennem ilyen elfuse sziporkázó művészi hajlam.

Biztos a karma.

Vagy a sok olvasás.

(Meséltem már, milyen sokat olvastam gyerekkoromban? És azt, hogy már az óvoda alatt csak úgy magamtól megtanultam olvasni? Nem? Na majd írok erről is egyszer.) (Majdnem autodidaktát írtam, de biztos azt hinnétek, hogy azt is google-val, pedig nem, de inkább nem.)

Szóval visszatérve az eredeti másfél mondathoz (Azt vágjátok, hogy ha a csapongásokat kitörölém egyszer a blgoból, ki lehetne nyomatatni az egészet egy A4es papírra? A kor teszi, biztos. Vagy a túl sok ihlet.) nem hittem a Mikulásban, ami ugye az egyik oldalról mínusz egy gyermekkori csoda, a másik oldalról meg mínusz egy nagy csalódás, mert előbb-utóbb csak kiborult volna a bili, úgyhogy így utólag nehéz eldönteni, hogy jó lett volna-e mégis hinni, vagy jó volt ez így, ahogy volt.

Ne mintha tudnék változtatni rajta.

Úgyhogy jó volt ez így.

Amúgy ti hittetek?

Ami még mindenképp ide kívánkozik a bejegyzés végére, hogy a blog újabb multikultúrális határokat feszeget, már ha lehet ezt tovább fokozni, ugyanis a fenti, "A mikulás három szarvasa" című skiccet saját kecses kezeimmel, saját vadiúj digitális rajztáblám segítségével készítettem el. A tervek szerint a végeredményt is kiteszem majd, hogy csodálkozzatok, mire képes a technika, ha én fogom a végét.

[bing-bong]

- ...

[bing-bong-bolong]

- 'vökmá!

[bing-bong-bolog-bimbilimm]

- Na mi má ilyen sürgős?

[csirr-csörr-klikk-slong]

- Jónapot kívánok, Kotvány Teodort keresem.

- Én vagyok. Milyen ügyben?

- Ön az a Kotvány Teodor, aki többek között izmoskerub, superm@n, t-1000, penisbaro007, bigmaster_t, nyusygirl17, realmadridforever, magyarvagyok_89, tuningkirally, bradpitt_klon és majdenmegmondom nicknevek alatt publikál jelentős számú bejegyzést a világháló különféle fórumain?

[Csossz.][Egy lépés hátra.]

- Ööö... miért kérdi?

- Ön nyert.

- Igen, én vagyok. Tudja csak azért nem mondtam elsőre, mert azt hittem, hogy valami barom kinyomozta az IP címemet, aki nem bírja, ki, hogy verbálisan a távolból leosztom, de szerintem az ilyen AUU... mi volt ez?!?

- Mi mi volt?

- Maga megszúrt engem valamivel!

- Valóban? Hm. Erre a teljesítési igazolásra kérhetnék öntől egy keresztet?

- Mifél elismervény? Miféle kereszt? Miért nem aláírás?

- Azért nem aláírás, mert az Internet Megtisztító Alakulat megbízásából a világhálón tanúsított viselkedése miatt az imént harminc köbmilliméter Analfabetint fecskendeztem önbe...

- Analfamit?!?

- ... melynek hatásaként ön hozzávetőlegesen a következő 20-22 hónapra elvesztette az írás - és ovasástudását, kvázi analfabéta lett. Ennek folyományaként valószínűleg a sokak által kifogásolt hangvételű internetes aktivitása is alább fog hagyni.

- Maga viccel.

- Nem. Tudja, nagyon ritkán viccelek. Magunk közt szólva, nem vagyok túl jó benne, ezért nem is erőltetem. De ez tulajdonképpen nem tartozik ide. Megkaphatnám a keresztet ide, a lap aljára, és akkor én mennék is.

- Dehát... nem tudom elolvasni... csak fura fekete jeleket látok a papíron...

[Hüpp.]

- Ez teljesen természetes. És a nevét se fogja tudni leírni, ne is próbálkozzon. Elég a kereszt. Köszönöm.

- Dehát, egyáltalán, hogy gondolták ezt? Ki ez a maga titkos alakulata? Milyen alapon, egyáltalán?!? Egy-két ártatlan vita, meg az ember megmondja a véleményét, és tessék, ilyen gestapós módszerekkel elhallgattatják?!? Nem lehet ez ellen fellebbezni?

- De.

- De?

- Igen, itt a tájékoztató, le van írva minden részletesen, megtalálja a címet is, ahová a kézzel írt beadványt el kell küldeni. Ajánlva.

- Aham, aham, ajánlva. Oké, meglesz. Még ma. Ha! Asziszik, hogy engem, csak úgy el lehet intézni mi? Hát nem. Még hallani fognak rólam!!

- Biztos vagyok benne.

- Biztos is lehet.

- Akkor részemről végeztünk is, a viszont látásra.

- Inkább a soha-viszont-nem-látásra.

[blam]

- Barom.

Lehetne ilyen. Támogatnám.

Ja és: a fenti szövegben található nevek fiktívek, bármilyen valós nicknévvel való egyezésük a véletlen műve. (Mielőtt még egyszer csak becsönget valaki.)