A Projektvezető megtörli verejtékes homlokát monogramos zsebkendőjével. A monogramos zsebkendőiről mindig eszébe jut az anyja, aki beszerezte neki azokat, és a volt felesége, aki - sok minden egyéb mellett - folyton piszkálta őt azok miatt. "Hülye kurva" gondolja a  Projektvezető, és  zsebregyűri a hímzett textilt.  Lassan visszaballag a monitorokat feszülten bámuló társasághoz, és megkérdezi a Mesterséges Intelligenciák kissé idegesnek tűnő Szakértőjét.
- Minden rendben?
- Úgy tűnik... - válaszolja a Mesterséges Intelligenciák Szakértője, miközben elmélyülten tanulmányozza kusza jegyzeteit. A Projektvezető magában lassan elszámol tízig, és közben mélyeket lélegzik. Ezerszel elátkozta már azt a pillanatot, amikor elvállalta ezt a munkát.
- Úgy tűnik, vagy igen?
- Úgy tűnik, hogy igen.
"Anyádat" gondolja a Projektvezető.

Pontosan 64 nappal ezelőtt építették meg a "Mindenki szempontjait figyelembe vevő szuperszámítógép"et 1024 csúcskategóriás PC felhasználásával. A tervek szerint ezer gép is elég lett volna, de a Píáros szerint az 1024 sokkal tudományosabban hangzott, ezért annyi lett. A történelmi hűség kedvéért el kell mondanunk, hogy a tényleges projekten csak a betervezett ezer gép dolgozott, a maradék 24 a rák ellenszerének kifejlesztése kapcsán végzett számításokat.  [A sors fura fintora, hogy a Píáros éppen akkor rúgta ki a konnektorból az egyik gép csatlakozóját, amikor az rögzíteni akarta azt az eredményt, amelynek felhasználásával el lehetett volna törölni a szörnyű kórt a Föld felszínéről. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy a Píáros rossz ember, vagy hogy általában a PR-osok miatt van a rák, de ez bizony így esett. Shit happens, szokták mondani.]

A "Mindenki szempontjait figyelembe vevő szuperszámítógép"nek feltett első kérdés ez volt: Az emberek hány százalékban hoznak helyes döntéseket? A Projektvezető szerint két perc gondolkodással 32 sokkal értelmesebb kérdést ki lehetett volna találni ennél, de ebben nem ő volt az illetékes. A "Mindenki szempontjait figyelembe vevő szuperszámítógép" a kérdés bevitele után pár perccel kiírta, hogy hozzávetőlegesen 63 napra 21 órára és 14 percre lesz szüksége a válasz kiszámításához.

A számláló most 6 perc 31 másodpercet mutat.
A fogadóirodáknál a 33%-nak volt a legkisebb a szorzója, az internetes szavazáson a 42% vezetett (nyilván sok Douglas Adams rajongó látogatta a weboldalt), a közvéleménykutatás során a 25% volt a leggyakoribb válasz, a Projektvezető pedig a határidő közeledtével egyre  alacsonyabbra taksálta az eredményt. Így az utolsó percekben valahová nulla és egy százalék közé.

Hirtelen az egyik konzolon gyanúsnak tűnő felirat jelenik meg, és egy figyelmeztető jellegű csipogás is felharsan az összekötött gépek sűrűjében. "Hogyazajó..." gondolja a Projektvezető, és kérdőn, ugyanakkor kicsit fenyegetően néz a Hálózati Alkalmazások Vezető Fejlesztőjére.
- Ne mondja, hogy valami probléma lépett fel...
- Nem mondom.
A Projektvezető a számlálóra pillant. 3:01.
- És azért nem mondja, mert tényleg nem lépett fel, vagy pedig azért, mert attól tart, hogy...
- Perszehogy nincs semmi gond. Nyugi. Megy a felvétel. - vág közbe a Píáros, és digitális kézikamerájával átszellemült arccal végigsvenkel a monitorok fényében kéken fénylő arcokon. "Barom" gondolja a projektvezető. 2:11.
- A kettes blokkban felmerült némi overflow probléma... - motyogja nyogodtnak szánt hangon kusza bajusza alatt a Adatrögzítési Referens, fojtott szitkokat és ideges fészkelődést váltva ki a többiekből. 1:20.
- Meglesz mindjárt, meglesz... - szugerálja a számlálót a Projektvezető, és önkétlenül a zsebkendője után turkál a nadrágzsebében.
A Píáros lelkesen rázoomol a számlálóra. 0:30.
- Vangelist fogok alávágni, frankó lesz - suttogja. "Óbazmeg" gondolja a Projektvezető, aztán az utolsó tíz másodpercben - mint mindenki más a teremben - visszatartja a lélegzetét.
3...2...1

A "Mindenki szempontjait figyelembe vevő szuperszámítógép" kiírja a végeredményt.

A kérdés: Az emberek hány százalékban hoznak helyes döntéseket?
Az eredmény: 99,998 %

Kiegészítés: a fennmaradó két ezreléket a UPC kábeltelevízió döntéshozói teszik ki, illetve azok, akik csíkot borotválnak a szemöldökükbe.

Még jó pár másodpercig senki sem vesz levegőt a teremben.

***

Kinyílik a kétszárnyú ajtó, és a ziláltnak, ugyanakkor boldognak tűnő Projektvezető határozottan előrelép. Vakuk villannak, a riporterek egymás félrelökdösve igyekeznek az orra alá dugni mikrofonjaikat. Egymás szavába vágva üvöltik kérdéseiket, így egy szót sem lehet érteni, de nyilvánvalóan a lényege mindegyiknek ugyanaz: mi lett az eredmény?
A Projektvezető kezét felemelve csendet kér, a zaj csitulásával megköszörüli a torkát, és belekezd.
- Köszönjük szépen, hogy ilyen sokan eljöttek. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy ilyen nagyfokú érdeklődés övezi kicsiny kísérletünket. A "Mindenki szempontjait figyelembe vevő szuperszámítógép" az előzetesen  megbecsölt idő alatt rendben és nagy valószínűség szerint helyesen kiszámította az eredményt, amit rövidesen meg is osztok önökkel, illetőleg önökön keresztül a tévénézők és rádióhallgatók millióival. Előtte viszont szeretném kihasználni a lehetőséget, és ezúton szeretném üzenni a következőket a volt feleségemnek és az édesanyámnak...