Panni a korához képest meglepően bőséges nyelvi eszköztárral rendelkezik, többé-kevésbé mindent megért (természetesen olyanokat is, amiket nem kellene, picsába), és meglehetősen választékosan fejezi ki magát. Annak érdekében, hogy mi nehogy maradandó mellkasűri sérüléseket szenvedjünk a büszkeségtől folyamatosan dagadó szülői kebel mellékhatásaként, az alábbi praktikákat veti be:
- idegen társaságban általában meg se mukkan
- poénból fiatalabb kollégáitól eltanult bébinyelven beszél
- a szülőket beégető mondatokat kiemelkedő tisztasággal és hangerővel prezentálja (pl. "Anya, miért van szakálla a néninek?" Rövid szoknyás, harisnyás nő láttán: "Hát ENNEK meg hova tűnt a nadrágja?!?". A szomszéddal a lépcsőházban találkozván: "Ez valami bácsi.")
Mindezek ellenére a nyelvművelés terén elévülhetetlen érdemei vannak a gyermeknek, ha érettségi tétel nem is lesz belőle, de lelkes követői biztosan sokáig emlékezni fognak az alábbi leleményeire.
Módszer: magyarítás ragozással
Példa: shoppingkodni
Módszer: szóösszevonás
Példa: felvígasztalom (felvidítom + megvígasztalom)
Módszer: torzítás
Példa:
Télapó itt van, hó a subája
Jég a cipője, leng a szakálla
Zsák, zsák, teli zsák
Piros alma, dagamá.
Módszer: egyszerűsítő igeragozás
Példa: idedobi, odaadi
Módszer: szónélküli megoldások
Példa: ühüm, a-ha
Van még az angol gyermekdalok viszonylag speciális újraértelmezése, de az inkább már művészet, semmint nyelvészet, így az egy másik bekezdés témája lesz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.