Köztudottan (vagy megátalkodottan?) későn érő típus vagyok. Mondhatni gyerekes. Afféle igazi homo ludens. (Nem, ezzel nem azt akarom mondani, hogy meleg vagyok. Nézz utánna. Google. Lexikon. Tudakozó. Bármi.)
Grimaszolok a komoly helyzetekben készülő fotókon. A Cartoon Network a roppant előkelő négyes csatornát birtokolja a tévénken. (Mind a kettőn.) Az otthoni számítógépen gyakrabban fut a wow, mint az Excel. Hatévesen kezdtem el járni, huszonkét évesen hullottak ki a tejfogaim, és a mai napig legózom. Váratlan helyzetekben elkezdek hülyén járni, vagy csimpánzul beszélni.
Szóval a legritkább esetben lehet komoly, érett, felnőttes viselkedésen kapni.

A jogosítvány megszerzését is halogattam pár évet. Aztán tegnapelőtt kézhez kaptam végre.
Tegnap meg hazahoztuk az első kocsinkat.
Nagyon örülök neki.

Pont mint egy gyerek.